A húsvéti ünnepkör lezárása Pünkösd, majd Szentháromság vasárnapja. Ezt követő csütörtökön, illetve hazánkban munkaszüneti nap miatt vasárnap ünnepeljük az Úrnapját, Jézus Krisztus jelenlétét az Eucharisztiában. Katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az Úrnap a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma.
1209-ben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. Julianna beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teológusoktól, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán pápától. Az ünnepet 17 évig csak Lüttichben ülték meg, de a század közepén már az egész egyházmegye számára kötelezővé vált az ünnep, majd 1264-ben IV. Orbán általánossá tette. Céljaként az euchariszta melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg.
Az úrnapja ünnephez kapcsolódó körmenet célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; illetve Krisztus felmutatása a világnak, és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az útvonalon 4 oltárt állítanak a 4 égtáj felé, ott felolvasnak egy-egy, az eucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd szentségi áldást adtak. A körmenetnek a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Erre az ünnepre hazalátogattak az elszármazott családtagok.
Diósdon régen az egész falut körbedíszítették, körbejárták, később a szűk belvárost, ma csak a templom környékét. Egész héten feljártak a hegyre virágokat szedni, szinte az egész falu gyűjtötte a búzavirágot, pipacsot, margarétát, szarkalábat (amelyek ma már nem találhatók vadon), aztán pincékben helyezték el, hogy friss maradjon.
Az asszonyok összejártak és napokig koszorúkat fontak. Ezt tették a zászlókra, a sátrakban lógtak, a szélükön fonákszerűen be voltak szegve. A férfiak szombaton ágakat hoztak az erdőből a sátrakhoz. A négy sátor a négy égtájat jelképezi, bennük oltár áll.
Az abban az évben elsőáldozó kislányok, az oltáriszentség előtt jobb- és baloldalon álltak az elsőáldozási ruhájukban (Mária-lányok), kis kosár volt a kezükben tele virágszirommal, és azt szórták az oltáriszentség elé. Az útvonalon a házak ablakában szentképek voltak, gyertya égett. A menetet zenekar és tűzoltók kísérték.
A férfiak baldachint vittek (ma is), alatta a plébános az oltáriszentséggel, mellette lámpások. A pap a sátraknál felolvas a Szentírásból, könyörgést mond, majd áldást oszt.
A virágokból magukkal vittek a résztvevők, így viszik haza az Úr áldását. Vagy a temetőben a sírra visznek, azokra gondolva, akik már nem lehetnek köztünk.
