A diósdi Szent Gellért templom orgonája 1910-ben épült Magyarország akkori egyik legnagyobb orgonaépítő műhelyében, az 1844-ben Jägerndorfban alapított Rieger Orgelbau budapesti fióküzemében, a Rieger Testvérek Orgonagyárban. Ez a hangszer a cég Opus 1810-es számú orgonája. A Rieger orgonagyár legnagyobb magyarországi orgonája a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban épült fel 1909-ben (Opus 1500).
A diósdi hangszer egy manuál- és egy pedálművel és 7 regiszterrel épült. Sípjainak száma: 351, melyek részben lucfenyőből, részben ón és ólom ötvözetéből készültek. A sípok hosszai az alig 3 centiméterestől majd 2,5 méteresig terjednek.
Az orgona a kor legmodernebb vívmányaival épült: pneumatikus rendszerű, kúpszelepes szélládával.
Az orgona az elmúlt 105 évben nagyobb átalakítás és felújítás nélkül szolgálta a közösséget. Az 1932-ben utólag beépített elektromos fújtatómotor kivételével minden alkatrésze eredeti. (Korábban emberi erővel, lábbal lehetett a szelet termelni.)
Művészeti értékének megőrzése, az újbóli „szolgálatba” állítás érdekében, majd húszévi hallgatás után Diósd Plébániája az orgonát 2016-ban felújíttatta. A felújítási munkát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Korlátolt Felelősségű Társaság végezte el.
Szakemberei alaposan kitisztították a hangszert, minden bőrből készült szelepet kicseréltek, felújításra került a fúvó, a játszóasztal, valamint új, korszerű elektromos fújtatómotort is kapott a hangszer.
